Már megint csak szenvedek Miattad

 



 Nem hívtál ma (sem) ;(, és most már nem tudom eldönteni, hogy azért, mert tényleg sok a munkád, de majd akarsz és fogsz is keresni; vagy azért, mert egyáltalán nem is akarsz hívni, csak ígérgetted és (ismét) jól behülyítettél…. Persze én vagyok a hülye, hogy hagyom magam hülyítgetni és bízom Benned, hiszek Neked.



 



 Két napja már (megint) csak nyűglődöm és szenvedek Miattad. És nekem ebből már nagyon elegem van: úgyhogy most arra jutottam, még a jövő hét közepefelé tiszta vizet öntök a pohárba….



 



 Ez így már minden, csak éppen nem élet…! :-( És ez nagyon-nagyon rossz így….

Tovább a blogra »