Belehalok
2010 július 20. | Szerző: owner_of_a_broken_heart |
Nem tudom, hogy élem túl ezt. És már majd 2 hónapja tart ez az érzés. Sőt, a legrosszabb, hogy ebben a két hónapban volt idő, amikor még a mostaninál is jobb volt minden, pedig már akkor azt hittem, hogy rosszabb nem is lehet. De most úgy tűnik, tévedtem. Már nem tudok örülni semminek sem, nem is érdekel semmi sem, és ami még rosszabb, hogy nem csak, hogy semmi sem, de senki sem érdekel. És ezért is gyűlölöm magamat. Azt is tudom, hogy túl sok minden összejött ebben az utolsó 8-9 hétben, amivel egyenként sem könnyű szembenézni vagy megbirkózni. Persze az is biztos, hogy nem is most kezdődött ez az egész….
Nem is tudom, talán még soha nem volt ennyire rossz minden. Legalábbis ennyi ideig. És a baj az, hogy nem tudom elhinni, hogy lesz majd jobb is. Vagy hogy az idő segít. Mert az úgy tűnik, most cserbenhagy.
Nem tudom, hogy van-e megoldás…?! Most úgy érzem, hogy már nem megy tovább! :-(
Jelenleg azt a taktikát választottam, hogy mindent felégetek magam mögött. Mindenesetre ezt holnap el is kezdem! Aztán majd meglátjuk. Remélem, van élet A. (és ez az egész) után…!
Tudod A., az a legnagyobb baj, hogy Neked csak játék volt…, nekem szerelem! És Te mindvégig, az első perctől kezdve tudtad ezt!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:
Üdv a klubban!Ha ez vigasztal,nem vagy egyedűl! :)