Meglátni és…
2010 augusztus 12. | Szerző: owner_of_a_broken_heart |
Találkoztam valakivel, akit nagyon szimpatikusnak találok, és szívesen megismerném közelebbről…. Persze még bizonytalan vagyok az érzéseimben, abban viszont nagyon is biztos, hogy kedves nekem. Hivatalos ügyből kifolyólag ismerjük egymást már egy jó két éve. Eddig nem igazán vettem észre “így”…! Nem túl gyakran kerülünk kapcsolatba egymással, csak az utóbbi három hónapban kellett többször, gyakrabban találkoznunk, persze kizárólag hivatalos ügyben. Pont amikor Veled voltam a lehető legjobban elfoglalva…. Szóval Ő látott a mostani „fénykoromban”, és ha csak röviden, de tudja, hogy miért is voltam ilyen nagyon szomorú az elmúlt hetekben. Bevallottam Neki pár napja, mert amikor most összefutottunk, érdeklődött, hogy „egyébként” hogyan vagyok. (Milyen figyelmes, és kedves Tőle… :)) Akkor röviden mondtam, hogy mi a helyzet most az életemben, és megemlítettem, hogy ennek mi az oka, és ebből egyértelmű lett számára is, hogy miért voltam ennyire magam alatt az elmúlt jó pár hétben. Nevetett, hogy sejtette…, vagyis, hogy nagyon is tudta, hogy az én esetemben csakis ez lehet az oka a bánatomnak :)! És azt is tudja, hogy még nem vagyok túl Rajtad, A.. Szóval ismeri a problémáimat.
Talán szívesen megismerném közelebbről. De ugyanakkor félek egy újabb kudarctól, visszautasítástól…. Most ez utóbbiak valamelyike hiányozna nekem a legkevésbé! Miközben még túl sem vagyok Rajtad, kedves A..
Szóval semmit sem szeretnék siettetni vagy elszúrni, de jól esne az Ismeretlen Ismerősömmel jobban megismerkedni, egy kis időt tölteni, vagy egyáltalán csak beszélgetni, mert azt hiszem, hogy tetszik…, sőt…. Szeretnék újra nyitni a világ felé, na meg persze Ő felé. És nem „visszaesni”, bár tudom, bármikor megtörténhet még…! :-(
Úgyhogy nem elfelejteni, hogy Neked csak játék volt, nekem szerelem. És Te mindvégig, az első perctől kezdve tudtad ezt…!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:
Szia!Nem vagyok nagy szakértő ebben,de örülök,hogy értékeled a tanácsaimat….és úgylátom,jó irányba haladsz!Látogass meg engem is,most tettem fel egy “Búfelejtő” videót…csak a szövegére koncentrálj!…
Kedves owner_of_a_broken_heart! Én is örömmel látom, hogy elindultál kifelé a gödörből, hidd el, már ez is nagyon nagy lépés! :) Kitartás, és nagyon drukkolok, hogy sikerüljön kilábalnod ebből a szerelmi csalódásból! Az újhoz pedig sok sikert, de azért csak óvatosan, ahogy írtad, ne kapkodj el semmit, mert pl én elkezdtem ismerkedni vkivel (aki nagyon jól tudta, hogy nem vagyok túl az előző barátomon), és látszik rajta, hogy nagyon beleélte magát, pedig én még nem látok esélyt arra, hogy mással legyek (egy jó ideig). Bennem is megérett a napokban a döntés 3 hét után, hogy egyáltalán túl akarjak lenni az egészen, hogy értékeljem magam annyira, hogy tudjam, jobbat érdemlek, de persze a drága játékmesternek (aki esetemben B.) ilyenkor kell megtalálnia és jól felkavarnia mindent.. Persze próbálok ellenállni, nem hagyni, hogy drótkötélen rángasson, de piszok nehéz, mikor legszívesebben futnék hozzá. Neked minden jót kívánok, remélem hamarosan csak egy tanulságos emlékként fogsz A-ra gondolni! ;)
Kedves Pepper!
Mindig olvasom a blogodat, nagyon tetszk :), és a “Búfelejtő” videódat is meghallgattam…, bárcsak így éreznék… :(!
Kedves AudreyCondemned!
Köszönöm kedves szavaidat :)! Sajnos az Ismeretlen Ismerősömmel szerintem nem lesz semmi…, nekem tetszik, de Ő nem is sejti, és nem tudom, hogy szeretném-e, ha megtudná, mert félek egy esetleges visszautasítástól…. Én meg lépni nem merek…egyelőre, mert az a baj, nem is tudom, hogyan tegyem meg az első lépéseket felé…! Hiába, pasi-ügyekben (is) béna vagyok :(! Pedig nagyon tetszik, szívesen megismerném jobban :)! Neked is kitartást kívánok, és ne hagyd, hogy B. rángasson! Már az is nagyon jó, hogy tudod, Te ezt nem akarod, és gondolj erre, amikor visszahúzna a szíved! Én anno kitűztem egy dátumot, hogy meddig csinálom…, aztán aznap tényleg léptem is, és bár szenvedtem Mellette addig is eleget, mégis akkor már visszakoztam voltam…, iszonyatosan nehéz volt megtenni, mert a szívem nagyon húzott Hozzá…, de láttam azt is, milyenné tett, és legbelül tudtam, hogy jövőnk bizony nincsen! Azt hittem sokkal könnyebb lesz…(persze akkoriban nagy szükségem lett volna Rá, amit tudott is, mert más komoly problémával kellett szembenéznem, ami még nehezebbé tett mindent)! Jobbat érdemelsz, hidd el! Bármilyen nehéz is, ne hagyd Magad (mondom én, aki néha még mindig futna A-hoz…). És Peppernek igaza van, ha valakit igazán bánt, hogy a másik szenved, nem hagyná…! Gondolj erre! Ezek a szavak múltkor Peppertől szíven ütöttek, hiszen milyen igazak…, és pont ezért fájtak annyira…! Persze nem tudom, hogy mi (vagy ki) a jobb: a Te B.-d, aki most nem hagy békén, vagy az én A.-m, aki még csak annyit sem kérdezett meg, hogy “sikerült?”…! (Bár én mondtam Neki, hogy soha ne keressen, Ő eleinte akart, és lám ezt a kérésemet végül milyen aranyosan be is tartja…, de az is igaz olyan helyzetben voltam, amikor emberségből illik legalább ennyit odabökni a másiknak…, bár talán pont ezzel (is) megmutatta, milyen ember Ő valójában….!) Ne felejtsd el, fel a fejjel…, jobbat érdemelsz! És ne hagyd Magad, bár tudom, milyen nehéz, de majd egyre könnyebb lesz…!