Ez bonyolult

2010 október 6. | Szerző: owner_of_a_broken_heart

 

 “Ez bonyolult…Néha hiányzol és nem bírom, ha nem vagy velem. Szükségem van a jelenlétedre, még ha nem is nézek Rád. Néha ellöklek, mert félek. Megijedek Tőled, pedig nem bántasz. Néha futnék Veled akármeddig, akárhova, csakhogy együtt lehessünk. Néha úgy érzem, nem jó, ha itt vagy, vagy nézel, mert elvársz dolgokat és lehet, hogy nem tudom megtenni. A szívem megszakad, ha mással látlak, de nem szólok egyetlen szót sem, csak elsétálok. Nem tudok soha haragudni Rád úgy igazán, pedig lehet olyat tettél, amiért másnak már nem jutna a bocsánatomból. Néha, ha Rád gondolok, sírok, néha nevetek, néha ordítok, aztán megint ott a mosoly az arcomon.”

Nem is tudom

2010 október 4. | Szerző: owner_of_a_broken_heart

“(Turnaround)
Every now and then
I get a little bit lonely
and you’re never coming around
(Turnaround)
Every now and then
I get a little bit tired
of listening to the sound of my tears
(Turnaround)
Every now and then
I get a little bit nervous
that the best of all the years have gone by
(Turnaround)
Every now and then
I get a little bit terrified
and then I see the look in your eyes
(Turnaround bright eyes)
Every now and then I fall apart
(Turnaround bright eyes)
Every now and then I fall apart

And I need you now tonight
And I need you more than ever
And if you’ll only hold me tight
We’ll be holding on forever
And we’ll only be making it right
Cause we’ll never be wrong together
We can take it to the end of the line
Your love is like a shadow on me all of the time
I don’t know what to do and I’m always in the dark
We’re living in a powder keg and giving off sparks
I really need you tonight
Forever’s gonna start tonight
Forever’s gonna start tonight

Once upon a time I was falling in love
But now I’m only falling apart
There’s nothing I can do
A total eclipse of the heart
Once upon a time there was light in my life
But now there’s only love in the dark
Nothing I can say
A total eclipse of the heart (…)”

Félek

2010 október 2. | Szerző: owner_of_a_broken_heart

 

 Még ma is rengeteget gondolkodtam Rólad, rólunk. Nem tudom, hogy mit akarsz tőlem, mik a terveid velem, velünk. És ez megrémít…! Félek….

 

 Félek, hogy megint fájni fog majd…, és én azt nem szeretném. Nem tudnám újra végigcsinálni…, bár még mindig nyakig benne vagyok a Te irántad való érzésekben…, persze már nem annyira, mint régen…, de ez talán azért van, mert minden nap emlékeztetem magam azokra a mondataidra és tetteidre, amelyekkel annyira megbántottál…szándékosan. És mégis…, félek, hogy nagy hülyeséget fogok csinálni, olyat, amit megbánok. Talán sokkal jobb lett volna, ha azon a napon nem találkozunk össze újra véletlenül (már amennyire vannak véletlenek).

 

 Félek, hogy megint bántani fogsz, hogy olyanokat fogsz mondani ismét, amik fájnak majd. Félek, hogy megint csak játszani akarsz velem. Bár mostanában sokkal kedvesebb és türelmesebb vagy…, sokat változtál…, és ez nagyon jól esik…, azt hiszem én pont “ebbe” az A.-ba szerettem bele. Tegnap a telefonban (és régen soha nem beszéltünk csak úgy), ma pedig az sms-ed, amiben azt írod, sajna, hogy nem tudunk találkozni és vigyázzak magamra…. De félek, hogy ez nem őszinte a Részedről…, bár most úgy tűnik, tényleg más lettél. Félek, hogy csak addig lesz így, amíg észre nem veszed, hogy még mindig szeretlek, még ha nem is úgy, mint régen. És félek, hogy Te nem is sajnálod annyira, hogy sem ma, sem pedig holnap nem tud(t)unk találkozni, mert ha nagyon szeretted volna, felutazol hozzám.

 

 Félek, hogy Neked csak az hiányzik, hogy valaki minden hibáddal és olyannak szeressen, amilyen vagy…. Különleges vagy nekem még most is…! Megváltoztattál…, olyan dolgokat hoztál ki belőlem, mint még soha senki. De félek, Neked csak ezt tetszett és arra vágysz, hogy legyen valaki, aki rajong Érted, és bármit megtenne Neked…!

 

 És félek, hogy Te csak egy kis szeretetre és gyengédségre vágysz…!

 

 Én egyre csak félek, hogy mi lesz ebből, hogy mikor bántasz majd megint, hogy mikor csalódok Benned újra, és mikor érzem úgy ismét, hogy mennem kell. Nem akarlak én sem bántani Téged, sem pedig elveszíteni, soha többé, de lehet, mégiscsak már most kellene kilépnem, elég erősnek lenni, és nem keresni Téged illetve nem fogadni a Te keresésedet sem. De közben érzem, hogy az mégsem menne…, mert szeretlek…még mindig…, és ugyanakkor szenvedek, mert most is hiányzol. Ha tehetném, most csak feküdnék Melletted, fognám a kezedet, néznék a szemedbe, és lesném a mosolyodat, amit annyira szerettem….

 

 Bár próbálom azt mutatni Neked, hogy megváltoztam, hogy már nem az vagyok, aki akkor nyár elején még voltam…, de félek, hogy Te észreveszed a valóságot és akkor majd újra bántasz. Nem tudom, mi lesz, amikor nemsokára újra találkozunk…, azt hiszem egy olyan valakit fogsz látni már, amilyenné Te magad tettél engem…. Nem fogom engedni, hogy legyen bárki is még az életemben, aki ha csak egy picit is, de közel kerüljön a szívemhez…, és ez Te miattad van így…, Te tettél ilyenné!

 

 Vár ránk még egy beszélgetés…, és félek, annak nem jó vége lesz. Sok minden van, amit el kell mondanom Neked, már ezerszer végig gondoltam magamban, de tudom, akkor majd alig fog kijönni hang a torkomon.

 

 És félek, hogy majd újra eltűnünk egymás közeléből…, és az fájni fog. Én azt nem szeretném, mert…. Mert szeretlek! Igaz, nekem ez volt az eredeti célom, és ha nem botlunk egymásba, így is lett volna…, mert én mindent megtettem ennek érdekében…. Bár Te azt mondtad akkor és ott, hogy már akartál keresni, de nem mertél…, és tudom, abban a percben, hogy megtetted volna, újra elgyengültem volna. De félek, hogy a mostani beszélgetéseink és találkozásaink csak átmenetiek, és csak arról szólnak, hogy Te jól gyere ki ebből az egészből, hogy talán csak a lelkiismereted miatt keresel. Nekem az a régi A. nem kell, akkor inkább semmi…, és választom az egyedüllétet!

 

 Ha kívánhatnék egyet, most azt szeretném, hogy amikor találkozunk, már nem hagynál itt soha többet! Szeretlek és hiányzol.

 

 De félek, hogy Neked csak játék volt és lesz, míg nekem szerelem…!

 

 

Utóirat:

Kedves A.! Kérlek, ne bánts (meg) még egyszer, és ne a fenti önző érdekből keress meg! Még mindig nagyon fáj, amit tettél, és fájnak, amiket mondtál, ezért kérlek, ne tedd velem újra! Mondd drága A., mit akarsz Te még tőlem? És mondd kedves A., hát mit jelentek én Neked? Tudod, nekem Te voltál (és talán még mindig vagy) az Igaz Szerelem!

Szép álmokat, és nekem most az is lesz

2010 október 1. | Szerző: owner_of_a_broken_heart

 

 Ma nem voltam ilyen erős, mint hétfőn: büszkeség ide vagy oda (és azért legyünk őszinték, A.-val kapcsolatban a büszkeségemről már régen nem is beszélhetek), felhívtalak…. Nem tudom, hogy mi történt velem, de hiányoztál…nagyon! Na, ezt azért nem vallottam be Neked, csak annyit mondtam, hogy eszembe jutottál, és felhívtalak. Igazából látni akartalak holnap este, de nem értél rá: egy kolléganőddel jössz fel dolgozni és aztán viszed is haza. Azt kérted, tegyük át máskorra. Még annyit is mondtál, hogy ha bármi van, hívjalak, keresselek nyugodtan! Sokat beszélgettünk, igaz csak a suliról, munkáról, és általános dolgokról,…sokszor egy-egy téma között kisebb csend is volt, mintha zavarban lennénk…, úgy mint régen. De nagyon kedves voltál…, és ez most jól esett…, megerősítette bennem, hogy Te mégsem játszani akarsz újra velem. És végül úgy búcsúztál, hogy szép álmokat…, és nekem bizony most tényleg az lesz!