Túlélem?
2011 szeptember 12. | Szerző: owner_of_a_broken_heart |
Lassan elkerülhetetlenül itt van szeptember 16-a…, és én nagyon félek. Mintha egy picit jobb lenne már Nélküled, persze ez amiatt van, mert minden nap emlékeztetem magamat arra, hogy mennyit bántottál, s milyen kegyetlenül szíven ütöttél, amikor azt mondtad, hogy necces helyzetben a Családom foglalkozzon velem…, és most ugye megint necces a helyzetem…, napról napra egyre neccesebb…! De mindezek ellenére sokszor eszembe jut az is, hogy Te igazából érzékeny és sebezhető vagy, s milyen gyengéd is tudtál lenni, mert olyan sok érzelem van ott a szívedben…, és ilyenkor annyira hiányzik a nevetésed, a gyönyörű szemeid, az ölelésed, meg a beszélgetéseink…, s nagyon szeretném, ha itt lennél mellettem….
Vannak pillanatok, amikor már sehol sem vagy a szívemben, mert ezt akartad, és most megkapod…! Csak félek attól is, hogy ha eljön a szeptember 16-a, én abba belehalok…, de úgy igazából…, bármennyire is tiltakozom most ez ellen, és tiltakozik a szívem ellened…. Hiszen valójában még itt vagy a szívemben…talán örökre. Pedig nem akarok gondolni Rád, nem szeretném, hogy hiányozz, nem akarlak szeretni Téged, és nem akarok belehalni sem a csütörtökbe, sem szeptember 16-ába…, de tudom, mégis meg fog szakadni a szívem…minden csütörtökön újra meg újra…, amíg egy nap megszűnik dobogni tovább…egy játék és egy szerelem miatt…!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: