A Szerelem börtönébe…730 napja bezárva

2011 szeptember 16. | Szerző: owner_of_a_broken_heart |

 

 Ma pontosan két éve annak, hogy a szívembe zártalak…mindörökre…. Egy másodperc volt, és az életem megváltozott…mindörökre…. Egy pillantás volt és végem lett…mindörökre. Utolért a SZERELEM…, így csupa nagy betűvel…. Pedig nem sokkal korábban még én nevettem a legjobban, amikor valaki kedvesen azt mondta nekem, vigyázzak, mert addig fogok válogatni, hogy a végén nagyon bele fogok választani…. Akkor még elképzelni sem tudtam és nem is sejtettem, hogy a sors vagy az égiek néhány hét múlva mellém sodornak és hogy amiben addig nem hittem, s amin csak mosolyogtam, valóban létezik: van szerelem, ráadásul olyan is, amibe bele lehet halni. Már nem mosolyognék azon, aki féltve a szívemet s a lelkemet figyelmeztetett és próbált megvédeni, mert most már tudom, igaza volt….

 

 Belekeveredtem a szerelmedbe, pedig nem akartam…. A büntetésem, amely néha még édes is tud lenni, máskor pedig annyira fájdalmas: hétszázharminc napja vagyok a Szerelem börtönébe bezárva. Mindörökre…?

 

 Nem tudok megbocsátani magamnak azért, mert nem tudtalak úgy szeretni, ahogyan Te akartad. Mert nem tudtam megadni Neked, amire igazán vágytál. Mert nem tudtam jóvá tenni, hogy megbántottalak. Mert nem tudtam elég jó lenni Hozzád s Neked.

 

 Ez a nehéz és szomorú nap is lassan véget ér. Mint minden egyszer…. Csak talán az Irántad érzett szerelmem nem…, az megmarad mindörökre…. Nem tudom, mit hoz a holnap…vagy egyáltalán lesz-e még holnap…vagy van-e miért várnom a holnapot…, csak abban vagyok biztos, hogy akárki is jön az életembe, Te mindig az életem része leszel, mert pótolhatatlan vagy a nemlétező szívemnek. Még akkor is, ha Neked játék, nekem szerelem….